Kamera a szemem
Felveszem HD-be, ami van
Minden éjjel összevágom az aznapi anyagot
Elcsúszik a szinkron, rosszul renderelek
Össze fog dőlni a kártyavár
Mert az életműkiállításomról mindig csak aznap szólnak
Késnek a kodekek
Évtizedes a lemaradás
Érzelmes művészetet szeretnének látni a gondnokok
Síró művészeket követel a tömeg
A tömegnek mindegy
A tömeg is csak felkel reggel
és leönti a szívét egy liter kávéval,
megkeni zsírral, az nyolc óráig kitart
Magyarjaim, miért esztek olyan sokat?
Munkát adni a duguláselhárítóknak
A lakosság szolgálatában gondolkodom
A félelmemet is igyekszem kreatívan használni
Szorongás-szövetek burjánzanak
A személyes bentmarad
Kifelé szalonképes szaloncukor
Gondolom,
Szerintem,
Nem tudom
Tillmann Adél Hanna