Kamera a szemem

Felveszem HD-be, ami van

Minden éjjel összevágom az aznapi anyagot

Elcsúszik a szinkron, rosszul renderelek

Össze fog dőlni a kártyavár

Mert az életműkiállításomról mindig csak aznap szólnak

Késnek a kodekek

Évtizedes a lemaradás

Érzelmes művészetet szeretnének látni a gondnokok

Síró művészeket követel a tömeg

A tömegnek mindegy

A tömeg is csak felkel reggel

és leönti a szívét egy liter kávéval,

megkeni zsírral, az nyolc óráig kitart

Magyarjaim, miért esztek olyan sokat?

Munkát adni a duguláselhárítóknak

A lakosság szolgálatában gondolkodom

A félelmemet is igyekszem kreatívan használni

Szorongás-szövetek burjánzanak

A személyes bentmarad

Kifelé szalonképes szaloncukor

Gondolom,

Szerintem,

Nem tudom

Tillmann Adél Hanna